Szárnyaszegett Pegazus
A kötetben lírai és prózai részek követik egymást meghatározott ritmusban, amelyekre jellemző a napjaink jelenségeivel szembeni kérlelhetetlenül kritikus, szociológiai szemlélet. „Áldozatok”, vesztesek persze sokszor azért leszünk, alkalmatlanokká, versenyképtelenekké azért válunk, mert elvárásaink túllépnek a realitás küszöbén. Megint más kérdés, hogy ezeknél a túllépéseknél mekkora szerepe van a különböző termékek esztelen reklámozásának. Hogy a szerző milyen mértékben építi bele személyes tapasztalatait írásaiba, és mikor tudósít mások sorsáról, azt egészen pontosan nem tudhatjuk meg. De nem is ez a célja. Általánosan próbál beszámolni az emberi sorsokról. A kötetet Bugyács Sándor és Góra Katalin szlovákiai grafikusművészek rajzai díszítik.
2009, 84 oldal, 14,8 x 20,5 cm, ISBN 978-963-87921-8-1.
A dobronaki születésű, ljubljanai színművész, drámaíró, költő parasztdrámája szlovén nyelven jelent meg a Sodobnost irodalmi és kulturális folyóirat 2008/7-8. számában. A mű központi témája az öregedés, amely nehezen viselhető el, és amelynek során – „láthatatlan sorserők” irányította – sokszor nevetséges, máskor szomorú, tragikomikus-tragikus helyzetek alakulnak ki. Ugyanakkor az is világosan látszik, hogy a saját föld, a családi birtokon való gazdálkodás fontos értéket jelent. A kötethez a fordító, dr. Zágorec-Csuka Judit, lendvai költő és irodalomtörténész írt kísérő tanulmányt, a szöveget Hagymás István, lendvai fotóművész felvételei tagolják.
Az utószót és a zárótanulmányt dr. Székely András Bertalan művelődésszociológus írta. A kötethez Arday Lajos, az MTA doktora (történelem) írt előszót. Az emlékkönyv két hosszabb interjút tartalmaz, amelyeket a szerkesztő, dr. Székely András Bertalan készített Varga Sándorral 1987-ben, illetve 1990 tavaszán, közvetlenül Szlovénia függetlenné válása előtt. A kötetben helyet kapott Varga Sándornak egy 1997-ben írt rövidebb tanulmánya is. A kötet szlovén nyelvű összefoglalóval zárul (fordító: dr. Zágorec-Csuka Judit).
A kötettel megegyező című konferenciát a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület rendezte meg 2006. július 15-én, a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ) 2006. július 13-tól 16-ig, az esztergomi Vitéz János Katolikus Tanítóképző Főiskolán (jelenleg Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar) megvalósult, Híd a régiók között című vándorgyűlése részprogramjaként. A kötet a szlovéniai Muravidékkel kapcsolatos, az egész Kárpát-medencére vonatkozó és szlovákiai jelenségekkel foglalkozó magyar nyelvű tanulmányokat tartalmaz szlovák és szlovén nyelvű összefoglalókkal. Az identitás egyik legfontosabb meghatározója a használt nyelv, a nyelvhasználat elé gördített akadályok erősen kihatnak az identitás alakulására: az identitás sérülését, identitásvesztést és/vagy az anyanyelv elvesztését, illetve meg nem tanulását, esetleg identitásváltást és/vagy nyelvváltást okozhatnak. A dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodával közös kiadás.
A szerző Batsányi János Emlék-díjas főiskolai tanár, irodalom- és művelődéstörténész, tankönyvíró és nyelvész. Műfajilag gazdag és változatos, négy részből álló könyvét (Ősök és hősök, Magántörténelem, Holt költőim társasága, Újságok és újdonságok) sokszínűség jellemzi: szociográfiai jellegű novellák, életrajzi dokumentum-írások, útirajzok, aprólékos műgonddal megírt gasztronómiai kirándulások, barangolások, ételkülönlegességek receptjei váltják benne egymást. A kötetet lektorálta és az utószót írta dr. Pénzes István. 
A családom anyanyelve és a Mitől függ a muravidéki magyarok identitása? című tanulmányokból álló kötet egyrészt számot ad a szerző bővebb családjának nyelvi helyzetéről, másrészt pedig áttekinti a muravidéki magyar identitás megmaradásának esélyeit abban az élethelyzetben, ahol „…a pragmatikus gondolkodásmód megsemmisíti az igazságot, a becsületet, az együttérzést, a felelősséget, a tiszteletet stb.” A kötetben olyan kulcsszavak/kulcsfogalmak találhatók, mint pl.: muravidéki nyelvjárás, a család nyelvi felelőssége, nyelvi hűség, nyelvvesztés, asszimiláció, új magyar nyelvújítás, visszhangjelenség, gesztuscsoportok, beszédfejlődés, önkényes jelentésadás, jelkettőzés, kétnyelvűség, keveréknyelvűség, iskolás kétnyelvűség, interferencia, kölcsönös kétnyelvűség, nyelvi stigmatizáció. A kötet dr. Székely András Bertalan utószavával zárul.