Ruda Gábor-Szabómihály Gizella (szerk.)

Nemzetkép és identitás a nemzetiségi iskolák tankönyveiben

Közép-európai példák: Magyarország és Szlovákia

2012 nemzetkepidentitas2012-ben azért rendeztük meg az azonos című konferenciasorozatot, és ugyanebből a célból jelentetjük meg az előadásokat tartalmazó kötetet is, hogy felhívjuk a figyelmet az identitásmegőrzés fontosságára úgy a szlovákiai magyarok, mint a magyarországi szlovákok körében. A legutóbbi szlovákiai népszámlálás eredménye sajnos azt igazolja, hogy égető szükség van erre a figyelemfelkeltésre. A konferenciasorozat és a kötet szervesen illeszkedik a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesületnek a korábbi években magyar-szlovák viszonylatban megvalósult közoktatási tárgyú konferenciáihoz és az ezek alapján összeállított konferencia-és gyűjteményes kötetekhez.

A kötet nyomtatott, online és CD változatban jelenik meg. Kiadója a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, társkiadók: GRAMMA Egyesület, Selye János Egyetem, Nyitrai Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar. Pilisvörösvár – Dunaszerdahely – Komárom – Nyitra – Esztergom, 2013, 176 oldal, 17 x 24 cm,

ISBN 978-615-5026-29-4,
ISBN 978-615-5026-30-0 (CD),
ISBN 978-615-5026-31-7 (online, PDF).

Az internetes változat az MBKKE honlapján (www.muravidek.eu) olvasható.

 

 

Támogatók:

Bethlen Gábor Alap Nemzeti jelentőségű intézmények program
Nemzeti Kulturális Alap www.nka.hu

 

Share

szerk.: Ruda Gábor

Kárpát-medencei kulturális intarziák / Kulturelle Intarsien im Karpatenbecken

A kiadvány teljes egészében letölthető innen (PDF)!

A Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület programsorozata 2013. évben Magyarország stuttgarti Kulturáis Intézetében. Tovább

Share

szerk: Gasparics Judit és Ruda Gábor

Adalékok a szlovéniai magyarok nyelvéhez és kultúrájához

A kiadvány teljes egészében letölthető innen (PDF)!

2013_e-muravidekcimlap„A nyelvi-kulturális másságot úgy kell értékelni, hogy az ténylegesen előnyt jelentsen valamennyiünk számára, együtt is, és minden nemzeti-nyelvi közegnek külön-külön is. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha egymás nyelvét, hagyományait és egyéb kulturális értékeit elsajátítjuk, megismerjük olyan szinten, hogy azzal bizonyos mértékig azonosulni tudjunk. Attól a pillanattól nem tekintünk a másságra, a szomszéd nyelvére és kulturális értékeire félelemmel, nem érezzük úgy, hogy az a sajátunkat veszélyezteti.”

2013, 160 oldal

ISBN 978-615-5026-35-5 (online)
ISBN 978-615-5026-34-8 (nyomtatott)

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap www.nka.hu

 

 

Share

Ljiljana Habjanović Đurović

Nők családfája

Első ízben jelentetünk meg könyvet szerb szerzőtől. „A Nők családfája sajátosan női szemszögből, női sorsokon keresztül ad keresztmetszetet az 1870-as évektől kezdődően a szerb társadalomról, a falusi és a városi életről, a változásokról, amelyek látszólag óriásiak, mégis szinte csak karcolták azt a felületet, ami mögött ott húzódik egy több évszázados hagyományrendszer, amelyben a vérbosszú és a gyermekházasságok ugyanúgy otthonosak, mint a szépség tisztelete, vagy az önfeláldozás tisztasága. Indulatok és érzelmek szövik át a történetet, mert az írónő hőseit ezek mozgatják, de nemcsak mert nőkről van szó, hanem mert ez látszik vezérelni ezt a sajátosan ómódi és sajátosan hagyománytisztelő társadalmat.” (Pápes Éva) Eredeti cím: Ženski rodoslov, szerbről fordította: Egyedi Márta.

2007, 174 oldal, 14,8 x 20,5 cm, ISBN 978-963-87493-4-5.

 

Share

Wernke Bernát

Folyón túl, valahol…

A kötet címe is utal arra, hogy az esztergomi költő a Duna bal partján élő népességet is szeretné megszólítani, hiszen – az Átkelő, az Ister-Granum Eurorégió folyóiratának egyik szerkesztőjeként – elkötelezettséget érez a dél-szlovákiai magyarokkal szemben. Rögtön igazolódik ez a megállapítás, amikor A bényi hídnál című (első) fejezet azonos című versét olvassuk.

A négy fejezetre tagolt versgyűjtemény Lombok alatti tenyérnyi című (második) fejezete viszonylag több, rövidebb költeményt tartalmaz, ezt követi a Ki lehet az című versciklus.

Mint a szerző előző kötete, a Délutáni havazás, ez könyv is tartalmaz magyar–német kétnyelvű (záró)fejezetet a költő korábbi verseiből. Barcsai Tibor és Ottmár Sándor rajzaival, 2007, 96 oldal, 14,8 x 20,5 cm, ISBN 978-963-87493-1-4.

 

Share

Bata János (szerk., fordító)

Üstökösök fényénél. Válogatás a XX. sz. osztrák költészetéből

„Az osztrák irodalom túlnyomórészt minden bizonnyal németnyelvű, de a történelmi és társadalmi feltételek miatt egészen más törvényeknek engedelmeskedik, a tiszta forma és a tartalom területén is.” (Wendelin Schmidt-Dengler)

Az eredeti, mintegy százharminc németnyelvű verssel párhuzamosan olvashatók a magyar fordítások is. Így az antológia minden bizonnyal érdeklődésre tarthat számot mind a német-, mind a magyarnyelvű olvasóközönség táborában. A könyv utolsó fejezete magába foglalja – szintén mindkét nyelven – a szerzők: Ernst David, Michael Donhauser, Erich Fried, Werner Gubi, Michael Guttenbrunner, Peter Handke, Peter Henisch, Alois Hergouth, Friedericke Mayröcker, Erika Mitterer, Rotraud Sarker, Evelyn Schlag, Hilde Spiel, Ilse Tielsch, Julianne Windhager és Stefan Wolf életrajzi adatait.

2007, 272 oldal, 14,8 x 20,5 cm, ISBN 978-963-87493-3-8.

 

Share

Hagymás István

A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében

A szerző egy olyan „József Attila jelenségre” hívja fel a figyelmet, amelyet az ún. szinkronicitás determinál. Azokra, az ok-okozati összefüggésben látszólag nem álló dolgokra mutat rá, amelyek ismételten fordulnak elő. „Azért válhat legnagyobb költőnk mitikus alakká, mert a vele megtörténteknek vannak előképei, és éppen a mesék, mítoszok, legendák világából ismerősek azok az események, amelyeket maga is megélt, verssé szublimált, ősképpé költött. Nemcsak az Ó- és Újszövetség egyes alakjaira, mozzanataira ismerhetünk rá, ha behatóan tanulmányozzuk József Attila írásait és a róla írottakat, de a magyar ős-történet egy-egy kulcsfigurája is felsejlik, a megfelelő attribútumokkal, a megfelelő időben és helyen…” (Hagymás István)

Az archaikus, analógiás, prelogikus, asszociációs hagyományt követi, amelyet eddig megjelent könyveimben (Casanova Napja. Fellini Casanovájának asztrálmítoszi vonatkozásai, 1993; Utazások Fellinivel – a Zenekari próbára, a Nők városába és a Satyricon világába – filmelemzések, 2002; Magsejtés – 12 esszé, 2004) is szem előtt tartott. Most nemcsak a versek jelentenek kihívást, hanem a költő életpályája is.

2007, 396 oldal, 14,2 x 20,3 cm, ISBN 978-963-87493-2-1.

 

Share

N. Czirok Ferenc

Körhinta / Elmeszelt (f)esték

A „kétarcú” kötet egyik része tizennégy, hol vidám, hol szomorú, egymáshoz kapcsolódó történetet tartalmaz, amelyek fordulatos kisregénnyé kerekednek. „A Körhinta prózavilágából ágazó szálak megjelennek a szerző verseiben is, mintegy bizonyítékul, hogy N. Czirok Ferenc a körötte lévő világból megformálta a maga hiteles írói világát.” (Fekete J. József)

A verseskötet részről Sándor Zoltán így ír: „Háromszoros teher nehezedik N. Czirok Ferenc (…) verseire: az elmúlás tudatának terhéből eredő, a kisebbségi létből származó és az örökös elvágyakozásból fakadó. (…) …dübörgő kiáltások helyett az erős költői képeket részesíti előnyben, hogy ily módon visszafogottabban ugyan, de sokkal megnyerőbben lázadjon a rémület mindhárom válfaja ellen.”

A muzslai (Szerbia) Sziveri János Művészeti Színpaddal közös kiadás. 2007, 62 + 54 oldal, 11,8 x 16,8 cm, ISBN 978-86-908481-1-9.

 

Share

Horváth Ödön

Léggömbről a táj

Horváth Ödön első (szonett-)kötete szinte érezhető hullámmozgásban, visszatérő és különböző témakörből összeállított versek gyűjteménye.

A költő témaköre maga a mindennapi élet. A kötetben társadalmi visszásságok, vallásos érzelmek, hitvallások, filozófiai eszmefuttatások, Istenhez szóló versek, a szerelemről, az élet szépségeiről, a városi, a falusi élet szereplőiről, a halálról és a természetről szóló szonettek váltogatják egymást különös egymásutánban. A költemények változatos mondanivalójukkal és zeneiségükkel újra és újra felkeltik az olvasó figyelmét.

A versek hangvétele sokrétű: van komoly és ünnepélyes, szarkasztikus, lázongó, titokzatos, egyszerűen nemes. Többjük érinti az élet és a halál örök kérdéseit, de mindegyikre jellemző a finom művű kidolgozás és a formai gondosság.

Ez a kötetnyi vers az embert valamilyen formában állásfoglalásra illetve gyönyörködtetésre készteti. Jóllehet, némelyik szonett az olvasót valami álomvilágba viszi, a versekre mégis jellemzőbb, hogy mondanivalójuk a realitás talaján áll. A mű egésze az embert mutatja be, szívével és szellemével, ahogy lát, ahogy érez, ahogy él, ahogyan a valóságban megjelenik.

Horváth Ödön témaválasztásai jól mutatják a költő széleskörű érdeklődését, gazdag élettapasztalatát, hiszen szonettjei gyakran megfigyeléseinek hű tükörképei. A kötetbe felvett versek legtöbbje az emberi lélek vívódásairól, és a költő életszemléletének megjelenítéséről szól.

A költemények alaphangvétele általában optimista és életszerető, de a súlyosabb témáknál találkozhatunk az emberiség és a természet jövőjéért aggódó, szomorú, sőt néha kétségbeesett hanggal is.

Az Istenes versek hangvétele azonban mindig az életbe vetett hitről és a Teremtő iránt érzett bizalomról szólnak; megkérdőjelezhetetlenül reményt fejeznek ki az emberi sorsot védelmező Gondviselés végső szavával kapcsolatban.

Az élet fonákságairól szóló versekben elénk tolulnak az ember és környezetének fogyatékosságai. A költő éles szemmel veszi észre mindazt, ami a közelünkben történik, és lélekben könnyen azonosul a társadalom szélére sodródott embertársaival.

A szegények, a hajlott hátúak, a halállal szembenézők mellett ebben a lírában megjelennek a lélek torzulásának képviselői is.

A hosszabb szótagszámú sorokban írt, komolyabb hangvételű szonetteket játékosabbnak tűnő rövidebb szótagszámúak tarkítják, így a költőnek sikerül tartalomban és formában is élvezetes és izgalmas irodalmat alkotnia. Úgy érezzük, Horváth Ödön költeményei lankadatlanul magas szinten tartják az olvasó figyelmét.

Szabados György, Liszt Ferenc-díjas zeneszerző következőképp vélekedik Horváth Ödön verseiről: „…minden szonett: egy-egy lépés, amely magával ragad. Kell ehhez, persze évődő képzelet, merengő-erő, kíváncsiság, az időtlen rend csodálata és határtalan szomja. Kell ehhez irgalom és gyűlölet, szerelem és magány, béketűrés és béke. A szellem és a lélek gazdagsága. Sok minden kell, ami adva van, adva kell, hogy legyen, különben nincsen első sor, első vers, első kötet és »örök problematika«. És nincsen alázat – a teremtés és a Teremtő előtt, ahonnan jött derengő emlékével a költő, az ember.”

A kötetet Győrffy Sándor grafikái díszítik. 2006, 232 oldal, 17 x 24 cm, keménytáblás borító, ISBN 963 86754 9 7.

 

Share

Wernke Bernát

Délutáni havazás

Versek magyar és német nyelven. A könyv első három nagyobb egysége (Üzenet egy indulónak, Sorok az őszből és A kihagyott zaj) a költő legújabb, kötetben még meg nem jelent, szóképekben igen gazdag verseit tartalmazza. A negyedik, egyben utolsó, magyar–német nyelvű részben (Duna) válogatás található a költő régebbi – részben előző köteteiben megjelent – verseiből. A Délutáni havazás a határ-menti, határokon átnyúló kulturális folyamatokba kapcsolódik be azzal is, hogy a kötetet Barcsai Tibor esztergomi és Bugyács Sándor párkányi (Szlovákia) grafikusművészek rajzai díszítik.

2006, 96 oldal, 14,8 x 20,5 cm, ISBN 963 86754 7 0.

 

 

Share