Sivatagi szélben. Versek és műfordítások

„Azért írok, hogy megosszam az örömeimet. A vers szépsége hordozza ezt a gyönyörűséget, amely alapja lehet a boldogságnak” – írja a szerző kötete előszavában. „Mindig hazatér és mindig újra elindul. Igyekszik lefényképezni a látott arcokat és tájakat, miközben makacsul kapaszkodik életének azokba a szereplőibe, akikből erőt meríthet. Néha nem is hiszi el az örök zarándoklat sors-képletét. Néha úgy érzi, elveszíti önmagát. Néha ki szeretne lépni, és nem indulni el többet. Néha úgy érzi, hogy a Minden és a Semmi között él. Ilyenkor újra útnak indul.” (Kiss Endre) Társkiadó: Kapcai Helyi Közösség, Szlovénia, szerkesztette: Ruda Gábor, lektor: Gasparics Judit, recenzensek: Bence Lajos, Kiss Endre, utószó: Bence Lajos. Tomaž Galič fényképfelvételeivel.

2011, 112 oldal, 14,8 x 20,5 cm, ISBN 978-615-5026-10-2, 978-615-5026-11-9 (online)